Mindennapjaim

Rossz úton jár, ki álmokból épít várat, s közben elfelejt élni.

Tikk-takk

április 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Időjárás

Időjárás előrejelzés Free Counters

Beszólások

  • SweetCat: Vááááá de állat az a moci! :) Hol a chat? Rég beszéltünk. Hiányzol!!!!! Pussz (2009.12.14. 13:58) Esti mese a szerelemről
  • spiller1: Föl vagyok háborodva! Hová tűnt a celebchat? Gyakran bekukkantottam, hogy hírességeket láthassak! ... (2009.12.02. 23:50) Fal a torkán - Kultúr desszert ínyenceknek.
  • titime: @SweetCat: helyes - helyes :) (2009.11.18. 15:42) Mai napra
  • spiller1: Szia! Nagyon édes az az angol bulldog. Nekem is volt ilyenem, csal vizslába. (2009.09.28. 07:32) Vasárnap
  • melisch: Timi ez aztán jó kis stoy.....hát én is szoktam duzzogni... na ezentul ovatosabb leszek. Én egy l... (2009.09.26. 14:12) Afrikai emlék

Esti mese a szerelemről

2009.12.10. 20:12 - titime

Ma este idegen tollakkal fogok ékeskedni. Ezt a történetet a párom írta, de annyira tetszett hogy úgy döntöttem helyet kap a blogomba. 

Ha tetszik írjátok meg és akkor teszek be ilyen történeteket is.

 

Az első szerelem


Általános iskolásként csapott belém a szerelem, mindjárt két irányba. Egyszer, egy Zsuzsa nevű lányba, másodszor a motorozásba. Az első, plátói maradt, mert mindenki belé volt szerelmes, én pedig már akkor sem voltam épületes látvány. Esélyeimet, az sem sokat növelte, hogy tizenegyen voltunk az osztályban, abból hat fiú. No, de a motorozás az igen! Az teljesült, és örök szerelem maradt. Zsuzsából soha nem lett semmi. Már kétszer vált, három gyereke van. Mind mástól. A múltkor láttam, egy megfáradt öregasszony benyomását keltette. Szerénytelenül állíthatom, még bottal sem piszkálnám meg. Visszatérve a motorozásra. A Gyuri, a Dara meg én, a három jómadár (az osztályfőnök szerint) mindig találtunk valami elfoglaltságot tanulószoba helyett. A Dara hozzánk bukott hetedikben, ő már nagy élettapasztalattal bírt. Nem volt iskolagyűlés, ahol ne kellett volna, kint álljon valamiért. Sőt, nem, egy iskolagyűlés az ő kedvéért gyűlt össze. Például, amikor az iskolaigazgató háza előtti tizenöt éve dédelgetett ezüstfenyő csúcsát levágta karácsonyfának. Hogy derült ki, máig sem tudjuk. A Gyuri a legjobb sportoló volt a suliban, viszont rettenetesen befolyásolható. Ezt mondták. Mi folyásoltuk be. Ezzel mi vitatkoztunk, de tény, hogy mindig együtt lógtunk. Egyszer, egy szép tavaszi napon, előállt nagy titokzatoskodás közepette, délután mutat valamit. Három szüneten át ütöttük, volna, de nem értük utol. Így tényleg meg kellett várni a délutánt. Onnan egyenesen elindultunk a cél felé, miközben sejtelemesen előhúzott egy kb. negyvendekás pince kulcsot. Megérkeztünk nagyapja pincéjéhez, ajtó kitár, és a présházban ott állt maga a csoda! Egy szürke-piros pedálos, akkor már legalább húsz éves RIGA moped. Tizenkét évesen bőven felért egy harley davidson electra glide-dal. Ámulva csodáltuk. Főleg, amikor fülig érő szájjal, ugráló szemöldökkel közölte, meg van tankolva. Innen kezdve, jelentősen romlott az amúgy sem fényes tanulmányi átlagunk. Rendszeresen elszöktünk motorozni. Mondjuk a Dara átlaga nem romlott, csak stagnált. Onnan nem volt lejjebb. Komoly meló volt az új hobbink. Hetven-harminc arányban toltuk, a nem éppen modernek számító teknikát. A harminc volt, amikor pöfögött is. Hamar megtanultuk a közlekedő edények működését, mert pénzünk nem lévén, a benzint a papa Trabantjából mentettük slag és a Dara szája segítségével. Így teltek a lopott délutánok, pontosan beosztva az időt, ki mennyit motorozik. Ha nem voltak a focipályán, többnyire ott. Picit zavart, hogy a Gyuri bármikor legyorsult gyalog, miközben én téptem a gázt, de összességében a benzingőz ekkor csapott meg. Persze azt mind tudtuk a másikról, hogy a Zsuzsa másik szerelmünk, ezért kitaláltuk, hogy nem kis áldozatot hozva kedveskedünk neki. A terv az volt, hogy lehúzzuk a benzincsövet, és a Gyuri, mivel ő a leggyorsabb egy hatalmas szívet rajzolva körbetolja a motort a füvön, majd benzint begyújtva, beleégetjük. Jó kis terv volt. Viszont volt egy gyenge láncszem, a Dara. Nem bírt magával. A szív, még csak a felénél tartott, amikor ő átment ügybuzgóba, és gyújtott. Senki nem gondolta, hogy a benzin ilyen gyorsan ég. Persze azonnal heves kiabálásba kezdtünk, leginkább a motort, másodsorban a Gyurit féltve. Nem alaptalanul. A tűz, és a közte lévő távolság, rohamosan csökkent. Amikor hátranézve meglátta a tűzkígyót, na az szép jelenet volt. Hátravetett homlokkal ordítva, miközben a Soltész Rezső fürtjei lobogtak a szélben, nagyobb iramra kapcsolt. A RIGA, talán életében nem ment ennyivel. Persze a szívformának már rég lőttek. A lángcsóva sem tétlenkedett, már-már hősünk sarkát nyaldosta. Dara mellőlem instruált. Zárd el a csapot! Amúgy, sprintelés közben csapot elzárni nem egyszerű feladat. Ezt Gyuritól tudtuk meg utólag. Sikerült neki. Még tolta pár métert, a motort eldobta, és néhány méter után összeesett. Darára nem voltunk büszkék, ha hatáskörünkben áll, mi hívunk össze egy iskolagyűlést. Fájdalomdíjul, ő ült a motoron, mi pedig hazáig toltuk.

Így kezdődött az én nagy szerelmem.

Mai napra

2009.11.18. 15:29 - titime

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Régen írtam, tudom. Most is, mint mostanában olyan gyakran nincs olyan mondanivalóm amit rögtön de azonnal megosztanék veletek.

 

De a mai nap más mint a többi. A mai nap nagyon szomorú számomra. Kezdődik azzal, hogy a kedvenc rádióm ma van utoljára. Hírek azért vannak, hogy hová mennek és honnan fognak sugározni, de maga az eljárás és amennyi rosszindulatú ember van aki ennek örül teljesen elszomorít. Remélem, hogy minél hamarabb rendeződni fog a sláger helye és újra hallgathatom a már unalomig hallott slágereket. És a kedvenc műsorvezetőmet a Bocsit is nagyon várom vissza.

És akkor még nincs vége.

Folyamatosan híreket olvasok a jövő évi forma 1ről. Hát nem mondom, kész vagyok tőle. Nagy ferrari rajongó voltam, de azok után hogy az Alonsot leszerződtették már biztos nem fogok nekik szurkolni. Marad(t) Kimi. Akiről meg kiderült hogy nem lesz jövőre. Végülis Schumi se fog visszatérni. Azt hiszem sok év után először nem fog érdekelni a f1.

 

De van egy jó hír is ma hogy ne csak az elkeseredettségemet olvassátok.

A kedvenc barátnőm elkezdett bloggolni. Nézzétek meg, szerintem nagyon jókat ír. Olyan, mint a Romana regények (de remélem ebben azért lesz szex is)

 

 

Fal a torkán - Kultúr desszert ínyenceknek.

2009.10.15. 13:53 - titime

 
Hozzávalók:
1db. Repedt sarkú kombiné. Érdemes jól körbenézni. Olyat keressünk, aki lehetőleg százmilliós tételben sikkasztott, kétségben tartott, ejtett, öngyilkosságba kergetett embereket.

1.db. Repedt sarkú kombiné Jr. A szerelem oltárának áldozata. (üdítő fűszerként használjuk)

1db. Münchausen szindrómás szélhámos, aki stadiont épít a mi pénzünkből, nekünk ezért illene hálásnak lennünk.

1db. Megalomán, önjelölt atyaúristen. Zsarolás, fenyegetés, önbíráskodás, egyéb egzotikumokkal felépített, példa értékkel megáldva, lám így is lehetsz mélységesen vallásos! Az öngyilkosságba kergetés, rettegésben tartás, földönfutóvá válás itt is dicsfényt képez.

1db Fekete retek. Csak az állag sötétítése, sűrítése céljából.


A hozzávalókat alaposan fizessük meg, hiszen érdemeiket nem csak felismerni, hanem megfizetni is illik, sőt! Kell! Ezek után kérjük fel őket, szerepeljenek egy közös reality-ban.

Áldozataikat ültessük a képernyők elé (aki nem él már, felmenthető), aki nem akar, basszuk nyakon! Tekintsék meg: Így is lehet valaki sikeres. Nem kell baleknak lenni, dolgozni, adót fizetni. A rossz elnyeri méltó jutalmát. Ha már úgyis ott ülnek, nem tart semmiből összedobni a következő, hasonlóan példamutató anyagra a gázsit. Aki ezt kétségbe vonja, annak kompániánk adhat utalást a móresre.

Visszaszámlálás

2009.10.14. 14:51 - titime

Na drágáim, mindjárt itt a buli. Úgy látom sok celeb fogja képviseltetni magát. Ennek rettentően örülök, bár niki beluccit kevésbé szeretném ott látni :)

Elkészült a menü lista is három napra.

Lesz eszem-iszom dínom-dánom... mindent amit szerethetünk :)

 

Bulira fel  

 

A mai nap az elhatározások napja

2009.10.13. 09:17 - titime

Hogy miért is?

Első lépésként orvost váltok. Nagyon szeretem a mostani dokimat, de sajnos egyre jobban az az érzésem hogy nem ért hozzám, vagy nem érdekli hogy mi történik velem. Kicsit olyan érzésem van vele kapcsolatban mintha Petőfi Sándor Pató Pál című versét hallanám vissza minden egyes konzultáció alkalmával. Minden vizsgálatot nekem kell kérnem és mikor hívom hogy valami gond van, nem érem el. A hőgörbém szerint valami gebasz van velem, hiszen nem normális hogy két napon keresztül pozitív legyen az lh tesztem és még mindig nem megy fel a hőm ami ugye a tüszőrepedés jele lenne.

Második lépésként találtam egy jó szakembert az Istenhegyi Klinkán. Hála az internetnek és a guglinak még képet is találtam róla :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A jelenlegi dokim is őket ajánlja.

 

Nemsokára megyek hozzá és ha szerintem néhány vizsgálat után el is fogjuk kezdeni az inszemet. Már nagyon várom. Talán most végre sikerülni fog.